Ha érdekel, Alfred Joshep Hitchcook a félelemkeltés koronázatlan királya. Élete során 11 némafilmet és 47 hangos filmet készített (ebben természetesen nincs benne a számtalan ötlet és az elveszett alkotások). Olyan remekművekkel ajándékozott meg minket mint a Psycho, Hátsó ablak, Madarak, Idegenek a vonaton, Az ember aki túl sokat tudott és még sorolhatnám.
Alfred Joseph Hitchcock 1899.augusztus 13-án született Leystone-ban, Londontól keletre, William Hitchcock jómódú fűszeres és Emma Whelam harmadik gyermekeként. Már gyerekként is furcsa hobbinak élt: a sportot kifejezetten utálta, de a vonatokat megszállottan szerette, olyannyira, hogy még a menetrendet is kívülről fújta. Szülei szigorúan fogták. Apja korai halála után már 15-évesen munkába kellett állnia. 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, mely akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. 1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de a sors fintora, hogy sohasem fejezte be. 1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét, melyet részben Olaszországban forgattak. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patricia,aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében: Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho.
25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick (Elfújta a szél) producer hívására Hollywoodba költözött. Hays-rendelet(1930) amely szerint a filmvásznon nem jeleníthető meg sem szex, sem drog, sem pedig alkohol, néha gátat szabott Hitchcock mesélő kedvének. A nagy filmsikerek ellenére Hitchcock élete nem volt gondtalan. Rendszeresen beleszeretett gyönyörű, szőke színésznőibe, de szinte sosem sikerült elcsavarnia a nők fejét. A 40-es években hullámzott karrierje hatalmas sikereket és óriási bukásokat egyaránt elért.
1960-ban készült el a televíziónak szánt Psycho, amit a horrorfilmek egyik mesterművének tartanak. Még akkor is, ha ez a film minimális erőszakos jelenetet tartalmaz. Itt Hitchcock nagyon hatásosan alkalmazza a bizonyos vörös hering-effektust, ami abból áll, hogy a történetet elviszi egy irányba, majd teljesen váratlanul megszakítva azt egy másik csapáson halad tovább. A legendához tartozik az az adoma is, mely az effektus hatásosságát védő rendezői instrukcióhoz fűződik. Hitchcock ugyanis kikötötte, hogy filmje megkezdése után senkit se engedjenek be a moziba, mert ha lemaradnak a film elejéről, annak hatása már nem olyan elementáris.
Néhány év magánéleti válság, és forgatási kihagyás után ismét mozifilmet forgatott, a szintén klasszikus Madarakat(1963). A film egyik különlegessége, hogy hiányzik belőle az aláfestő zene, egyedül a hangeffektusok teszik hatásosabbá a borzongató képeket. A film kedves vígjátékként indul, majd kőkemény akciófilmmé alakul át egészen a meghökkentő végkifejletig. A történet ereje egyszerűségében rejlik. Kritikusok keresik a film varázsának titkát, melyet a rendező tökéletesen ismert, és alkalmazott. A mindennapokból ismert madarak spontán támadása mindenféle magyarázat nélkül ma is megállja helyét a vásznon. Abban az időben rekordmennyiségű vizuális trükköt, közel 350-et, használtak fel ebben a remekműben. Ezekből néhány olyat is, ami még mai szemmel nézve sem hiteltelen.
Díjak, jelölések:
1972 - Golden Globe-díj - Cecil B. de Mille díj
1968 - Oscar-díj - Irving G. Thalberg emlékdíj
1973 - Golden Globe-jelölés - a legjobb rendező (Téboly)
1961 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Psycho)
1955 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Hátsó ablak)
1946 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Elbűvölve)
1945 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Mentőcsónak)
1942 - Oscar-jelölés - a legjobb film (Gyanakvó szerelem)
1941 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (A Manderley-ház asszonya)
Érdekességek:
Suspense
Ez a Hitchcock által létrehozott feszülségteremtő eszköz egyike azon fogalmaknak, amelyek megkülönböztetik a filmjeit az egyéb thrillerektől. Egy példa a megjelenésére: a néző számára felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a főhős ezt nem tudván nyugodtan üldögél mellette.
A cameók legklasszikusabb formája, amikor a film rendezője jelenik meg saját művében, amolyan alkotói névjegyet tesz le. Alfred Hitchcock számít a királynak ebben a ligában, 37 filmjében tűnik föl a fizimiskája, általában szótlan, passzív szerepekben, tétlen nézelődőként.
A híres oroszlános MGM logó készítésének munkálatait is Hitchccok vezényelte.
Utolsó kommentek